Fedezze fel a felmondás próbaidő alatt egyedi szabályait, és ismerje meg jogait munkavállalóként vagy munkáltatóként.
Felmondás próbaidő alatt – amit tudni érdemes
A próbaidő célja a munkaviszonyban
A munkaviszony kezdeti szakaszában mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára fontos időszak a próbaidő. Ez az időszak lehetőséget biztosít mindkét félnek, hogy kockázat nélkül teszteljék az együttműködést. A magyar munkajog szerint a felmondás próbaidő alatt történő folyamata jóval egyszerűbb és rugalmasabb, mint a próbaidő letelte után. A törvény alapértelmezésben maximum 3 hónapos próbaidőt tesz lehetővé, ami kollektív szerződés esetén 6 hónapra hosszabbítható. Fontos, hogy a próbaidő hosszát a munkaszerződésben rögzíteni kell.
Egyszerűsített felmondási szabályok
A felmondás próbaidő alatt különleges jogintézmény, hiszen egyik félnek sem kell indokolnia döntését. Ez jelentős eltérés a normál munkaviszonytól, ahol részletes és valós indoklásra van szükség. Bár a felmondás szóban is közölhető, mindenképpen érdemes írásban megtenni a későbbi viták elkerülése érdekében. Mind a munkáltató, mind a munkavállaló élhet ezzel a joggal, és nem kell felmondási időt betartani.
Azonnali hatályú megszüntetés
A próbaidő alatti munkaviszony egyik legnagyobb előnye, hogy azonnali hatállyal megszüntethető. Ez azt jelenti, hogy a felmondás közlésének napján vagy az abban megjelölt napon megszűnik a jogviszony. Nem kell heteket várni, mint a rendes felmondásnál, ami mindkét fél számára előnyös lehet. A munkavállalónak nem kell olyan helyen dolgoznia, ahol nem érzi jól magát, a munkáltatónak pedig nem kell olyan munkatársat foglalkoztatnia, aki nem felel meg az elvárásainak.
Elszámolási kötelezettségek
A felmondás próbaidő alatt sem mentesíti a munkáltatót az elszámolási kötelezettségek alól. Az utolsó munkanapon vagy azt követő néhány napon belül ki kell fizetnie a munkabért és egyéb járandóságokat, beleértve a ki nem vett szabadságok megváltását is. Emellett a munkáltatónak kötelező kiadnia a kilépő papírokat, munkáltatói igazolást és az adóigazolásokat, amelyekre a munkavállalónak szüksége lesz a következő munkahelyén vagy a munkanélküli ellátás igénylésekor.
A jogi képviselő szerepe a peres eljárásokban
Ki számít jogi képviselőnek?
A magyar jogrendszerben a peres eljárás során a jogi képviselő szerepe kulcsfontosságú lehet. A 2016. évi CXXX. törvény egyértelműen meghatározza, hogy ki minősül jogi képviselőnek: elsősorban az ügyvédek és ügyvédi irodák, a kamarai jogtanácsosok, valamint egyes esetekben a bíróság képviseletére jogosult bírók és bírósági titkárok. Fontos tudni, hogy pusztán a jogi egyetemi végzettség nem jogosít fel senkit arra, hogy jogi képviselőként járjon el, ha nem szerepel az ügyvédi kamara nyilvántartásában.
Mikor kötelező a jogi képviselet?
A magyar perjog differenciált szabályozást alkalmaz a jogi képviselet kötelező jellege tekintetében. Alapvetően a Járásbíróságon indult ügyekben, beleértve a fellebbezési és perújítási eljárásokat is, nem kötelező jogi képviselőt fogadni. Ezzel szemben a Törvényszék előtt elsőfokon indult ügyekben már kötelező a jogi képviselő közreműködése.
A pertárgy értéke is meghatározó tényező: a 30 millió forintot nem meghaladó vagyonjogi perekben általában a Járásbíróság jár el, míg az ennél magasabb értékű, illetve speciális tárgyú (például szerzői jogi, iparjogvédelmi) perek a Törvényszék hatáskörébe tartoznak.
A jogi képviselet hiányának következményei
Ha valaki olyan eljárásban nem gondoskodik jogi képviselőről, ahol az kötelező lenne, súlyos következményekkel kell számolnia. A jogi képviselő nélkül tett nyilatkozatok és perbeli cselekmények hatálytalannak minősülnek, mintha meg sem történtek volna. Különösen szigorú a szabályozás a perorvoslati kérelmek esetében: jogi képviselő nélkül benyújtott fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás nélkül visszautasítja.
2001 január 1-től némi enyhítést tartalmaz a törvény, ugyanis ha a felperes a keresetlevelet jogi képviselő nélkül nyújtja be, a bíróságnak vissza kell utasítás előtt hiánypótlási felhívást kell kiadnia.
Érdemes kiemelni, hogy még azokban az esetekben is ajánlott jogi képviselőt fogadni, ahol az nem kötelező, hiszen az ügyvédek és ügyvédi irodák szakértelme mellett felelősségbiztosítással is rendelkeznek, így a képviselt ügyfél biztonságban tudhatja magát egy esetleges hiba esetén is.